Honismereti kiránduláson az óvodapedagógia szakos diákok

A Rákóczi Szövetség támogatásával tanévünk második hónapjában máris sikerült létrehoznunk egy diákkirándulást, melyen minden első, második és harmadik évfolyamos óvodapedagógus diák részt vehetett.  Útunkhoz három idegenvezetőt is kaptunk: Berec Klaudia, Bodnár Emese, Szolnoki Szabolcs (IV. évfolyamos végzős turizmus szakos diákok személyében), akik ismertették velünk állomásaink fontos tudnivalóit.

2021. október 14-én korán indultunk, hogy a betervezett történelmi emlékhelyeket felkereshessük. Első állomásunk a Szolyvai Emlékpark volt. Meghallgattuk idegenvezetőinktől a kárpátaljai magyarság hátborzongató és szomorú sorsával kapcsolatos 1944-es eseményeket. A Siratófalnál Király Katalin igazgatóhelyettes emlékezett azokra a magyar férfiakra, akik nemzetiségük miatt szenvedték el a Sztálin elvtárs által elrendelt retorziót. Közösen elénekeltük nemzeti imánkat, a magyar himnuszt, majd tiszteletünket kifejezve megkoszorúztuk az emlékművet. Szívszorító volt végignézni a fekete táblákat, melyekre 12 ezer magyar név van fehér betűkkel felírva. Ezek csak betűk. Belegondolni is borzalmas, mit éltek át akkor az emberek, nem csak azok, akiket elhurcoltak, hanem családjuk is, borzalmas érzés volt mindannyiuk számára. A kisebb lelki megrázkódtatás után folytattuk útunkat.

Következő állomásunk Kárpátalja egyik legszebb vízesése, a Sipot-vízesés volt. A vízesés felé tartó túra kissé fárasztó volt, de a látvány, amit kaptunk, csodálatos volt. Bodnár Emese ismertette velünk a vízesésről szóló mondákat, földrajzi elhelyezkedését, valamint turisztikai látványosságának történetét.

Az autóbuszos utazás harmadik állomása a Szinevéri-tó volt.  Felérve a hegy tetejére nagyon elfáradtunk, de a jutalom ezúttal is csodálattal töltött el bennünket.  Az időjárás is kedvezett számunkra, hiszen kisütött a nap. Meghallgattuk a Szinevéri-tó földrajzi elhelyezkedését, és keletkezésének legendáját.  Majd mindenki nyugodtan körbejárhatta a tengerszemet.

Végső állomásunk az Árpád-vonalnál volt, amely a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban.
A katonai objektum 1941-42-ben épült.  Szolnoki Szabolcsnak köszönhetően még többet megtudtunk a helyszínről. A hazavezető úton közösen énekeltünk, illetve élményeinket osztottuk meg egymással.

Azt hiszem, mindannyiunk nevében kijelenthetem, hogy ez egy csodálatos utazás volt, még annak is, aki már járt ezeken a helyeken. Erősítette a csapatunkat, valamint közös emlékeket is szerezhettünk. Élményekkel gazdagodtunk és új barátokat szereztünk, mivel az utazásnak köszönhetően az 1. évfolyamosok jobban megismerhették a felsős diákokat.

Hálásan köszönjük a Rákóczi Szövetségnek, hogy lehetővé tették számunkra ezt azt utazást, mely során erősödött identitástudatunk, közelebb kerültünk szülőföldünk természeti értékeihez is.

 

Borgátó Jázmin Szofia

1. évfolyamos óvodapedagógia szakos diák