Őszi körút a Kárpátokba – Újra úton a Szakgimnázium csapata

A II. RF KMF Szakgimnáziumának Alkalmazott matematika szakos diákjai és kísérőtanáraik a Rákóczi Szövetség Diákutaztatási Programjának keretében egy egésznapos kiránduláson vettek részt az egyik legnépszerűbb turistaútvonalat követve.

A tartalmas és sokszínű program egyben kiváló csapatépítő alkalommá is vált, hiszen együtt fedezhettük fel szülőföldünk megannyi szépségét, együtt csodálkozhattunk rá a táj és az épített környezet különlegességeire, együtt küzdhettünk meg a nehéz emelkedőkkel, és együtt pihentük ki sétálva annak fáradalmait.

A kiválasztott Beregszász – Nagyszőlős – Huszt – Szinevéri-tó – Sipot-vízesés – Szolyva – Munkács – Beregszász útvonal Kárpátalján az egyik legszebb és látnivalókban igen gazdag.

54 fős csoportunk 2021. október 14-én, csütörtökön kelt útra Beregszászból Tiszaújlak irányába indulva. Útközben láthattuk az Árpád-korból fennmaradt kismuzsalyi romtemplomot és a nagymuzsalyi református templomot, a település határában álló egykori Hunyady-kastély parkjában a szülőföldjét védő, tatárral hadakozó földesúr életét megmentő lónak emléket állító kő oszlopot. Átkelve a Borzsa folyó hídján egészen közelről megpillanthattuk a kurucok kincsét őrző Kelemen-hegyet és a szomszédságában álló egykori kovászói vár romjait. Ezután a Tiszaújlaki egykori sóház épületénél visszaemlékezhettünk Esze Tamás és talpasai vitézségére.

Nemsokára megérkeztünk első úti célunkhoz, a nagyszőlősi Perényi-kastélyhoz, melyre azért esett a választásunk, mert annak számunkra ma is aktuális, értékes üzenete van.

A Perényi-család nemcsak ’48-ban vállalt áldozatot, hanem megharcolta, megszenvedte a trianoni országvesztést, és igyekezett szülőföldünk javára tenni az 1940-es években is. Ezek a példák ösztönzésül szolgálhatnak a XXI. század kárpátaljai magyar fiataljai számára. Az emléktáblánál elhelyezett koszorú azt is jelképezte, hogy hazaszeretetet, tisztességet szabad és kell tanítani, arra lehet és szükséges példát adni.

Ezután a Fekete-hegy lábától Huszt irányába indultunk tovább. Ezúttal is úgy döntöttünk, hogy kicsit másképp keressük az utazás történelmi üzenetét. A hegy oldalán található egy az első és második világháborúban ezen a vidéken elhunyt katonák nyughelyeként szolgáló katonai temető. A Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesülete önkénteseinek és áldozatos munkájuknak köszönhetően a várat látogatók az ódon falak alatt hősi halált halt katonák, a magyar honvédek emléke előtt is tiszteleghetnek. Megállva a kopjafánál, elénekelve nemzeti imánkat, a Himnuszt, az itt álló 15-18 éves diákokkal arról beszéltünk, hogy a náluk alig néhány évvel idősebb fiatalok síremlékei a mának is üzennek: van, ki ifjúként életét kell adja hazájáért, és van, hogy azzal tesszük a legtöbbet, hogy megőrizzük emléküket. És ez már fiatalként is felelősségünk.

Husztról a Nagyág völgyében haladtunk tovább. Az őszi táj, a hegyek szépsége valóban varázslatos volt. Ökörmezőnél a Szinevéri-hágó felé vettük az irányt. Ez a hely Kárpátalja talán egyik legszebb hegyátjárója, mindannyiunkat ámulatba ejtett. Alsószinevérnél az egykori Árpád-vonal maradványai mellett is elhaladtunk, mely szomorú emlékhelye a XX. századi nagy háborúnak, egyben a magyar hadimérnöki teljesítmény kiváló bizonyítéka is.

Koradélután érkezünk meg a Szinevéri-tóhoz. A meredek gyalogtúra után szemet-szívet gyönyörködtető látvány fogadott minket. Ezért „is” megérte ennyit utazni. A tó különleges volt a fenyvesek ölelésében, feledhetetlen élmény. Egy olyan hely, ahová visszavágyik az ember, mert nem elég egyszer látni.

Hasonló érzés volt megérkezni utazásunk következő állomására, a Sipot-vízeséshez. Ez a hely sem akart minket elengedni: itt napokat lehetne eltölteni, annyira szép a vidék. Az őszi szürkület egészen különleges hatással volt, mikor jobban kell figyelni, akkor még jobban halljuk a vízesés szavát az erdő susogását, induláskor a hegyi patak búcsúzását.

Innen már hazafelé vettük az irányt. A Volóci-hágóról még egyszer rácsodálkoztunk a Kárpátok hegyeire, a gyönyörű tájra, és a hirtelen jött estében tértünk vissza Beregszászra.

Nagyszerű út volt mögöttünk. Jó volt együtt felfedezni Kárpátaljának ezen különleges részeit, okulni a múlt történéseiből.

Köszönjük szépen a Rákóczi Szövetségnek, hogy lehetővé tette ezt a kirándulást.